Amennyiben úgy érzi, hogy

akkor beszélgethetünk ezekről a saját otthonában.

Irjon a frankzsuzsi@gmail.com-ra, vagy telefonáljon: 30/236-9656, hogy időpontot tudjunk egyeztetni.

Média

  • Mikortól érdemes különórára járatni a gyereket? Mennyi elfoglaltság az ami még élvezetes, hasznos a számára és nem megterhelő?
    tovább

    Különórák csak mértékkel

    Szükség van a cél nélküli szaladgálásra is.
    Egy általános iskolás gyerek esetében már heti három különóra is súlyos túlterheltséghez, pszichés problémákhoz vezethet. Ennek ellenére sok családban szinte kötelező több iskolán kívüli foglalkozásra is járatni a gyereket.


    Anna 11 éves és háromféle különórára jár. Angolra és jazzbalettra minden héten, úszásra kéthetente. Azt mondja, hogy a dzsesszbalettot nagyon szereti, a legjobb barátnője is odajár, semmiképpen nem szeretné abbahagyni. Korábban kipróbált másfajta sportokat is, például a teniszt, de egyiket sem szerette ennyire.

    Az angolórákat viszont nem élvezi túlságosan, de ezekre "anyuék miatt muszáj járnia". Az osztályában szinte minden gyerek jár valamilyen különórára, a legtöbben nyelveket tanulnak. Amikor Annának rosszul ment a matek, szüleiben felmerült, hogy matematikakorrepetálásra is járnia kellene, de végül enélkül is tudott javítani a jegyein.

    - Sok családban szinte ciki, ha nem járatják valamilyen különórára a gyerekeket - mondja Frank Zsuzsa, gyermekklinikai szakpszichológus. Szerinte egyrészt a divat, másrészt viszont az aggodalom motiválja a szülőket. - Nagy a nyomás rajtuk, hogy ne maradjanak le a versenyben, hogy ők is megadják a gyerekeinek mindazt, amit a többi szülő - magyarázza. A gyermekpszichológus nem egy családdal találkozott, ahol már az általános iskola alsó tagozatában elkezdték felkészíteni a gyerekeket az egyetemi felvételire.

    Frank Zsuzsa szerint egy óvodás vagy egy általános iskolás gyerek esetében már heti három különóra is súlyos túlterheltséghez vezethet. Praxisában sok szorongó, kimerült, alvászavarokkal küzdő gyerekkel találkozott. - Rosszkedvűek, rágják a körmüket, gyakran mondanak ellent a szüleiknek - sorolja a következményeket a szakember.

    Hangsúlyozza: nincs a különórák ellen, csak arra kéri a szülőket, hogy mértékkel járassák a gyerekeiket nyelvórára, zenét tanulni vagy sportolni. - A sport például kifejezetten fontos lenne minden gyereknek, de ha ez azt jelenti, hogy heti háromszor kell az uszodában lenniük még este nyolckor is, akkor többet árt, mint használ - mondja Frank Zsuzsa. A gyermekpszichológus szerint az alsós gyerekek szüleinek nem árt odafigyelniük arra, hogy a különóra közvetlenül a napközi után, négy-öt óra körül legyen és ne este, amikor a gyerek már fáradtabb.

    Forrás: Népszabadság Online


  • Elkerülhetetlen, hogy a gyerek halálra szorongja magát a gimnáziumi felvételi előtt? Hogy lehet ezt a folyamatot kevesebb stresszel megúszni? Mi a legrosszabb ami történhet?
    tovább

    Testi tünetei is lehetnek az erőltetett középiskolai felvételinek

    Akár bele is betegedhetnek a gyerekek a középiskolai felvételibe ? tudta meg a hirado.hu; a 6 osztályos gimnáziumi képzés továbbra is népszerű, a központi írásbeli vizsgára december 10-ig lehet jelentkezni

    "Ha nem tanulsz, nem vesznek fel sehova!" Sok tizenéves gyerek hallja ezt az intelmet a szüleitől, amikor közeledik a gimnáziumi felvételi időpontja. Érthető az aggodalom, hiszen az élet számos területén verseny van, ráadásul a legtöbb szülő mindent megtesz, hogy gyermeke a legjobb iskolákba járjon. Sokaknak nem mindegy, hogy csemetéjük milyen egyetemen tud majd továbbtanulni, így már a gimnázium kiválasztása is komoly kihívást jelent. Felmerül azonban a kérdés, vajon csak az úgynevezett ?versenyistálló? a biztos út a sikerhez, vagy egy ?átlagos? gimnázium is képes biztos tudást adni a továbbtanuláshoz? A pszichológus szerint a legoptimálisabb, ha a szülő tisztában van azzal, hogy gyermeke mit bír, mire képes és elvárásai nem elérhetetlenek. A gimnáziumok közben tárt karokkal, jobban mondva nyílt napokkal várják a tehetséges gyerekeket, akiket minél hamarabb szeretnének megkaparintani, például már a 6. osztály után. A szülőknek és a diákoknak még van egy kis idejük a keresgélésre, de jó tudni, hogy december 10-e a központi írásbeli felvételi vizsgára való jelentkezés határideje.

    Továbbra is népszerű a 6 osztályos képzés iskolánkban ? válaszolta a hirado.hu kérdésére a Könyves Kálmán Gimnázium igazgatója, Sömjén Gábor. Itt tavaly 2,5-szeres volt a túljelentkezés, ami azt jelenti, hogy a két 28 fős osztályba 140 diák próbált bejutni. Azt azonban a Könyvesben is érzik, hogy egyre kevesebb a gyerek: 1993-ban, amikor a 6 osztályos képzés indult, még 3,5-szeres volt a túljelentkezés.

    Sömjén Gábor úgy véli, azok a diákok, akiknek nem okoz túl nagy stresszt egy vizsga, már 12 éves korukban megpróbálhatják a felvételit. Frank Zsuzsa pszichológus úgy véli, nem a felvételikkel van probléma, hanem a velük járó stresszel. A szakember szerint ezt is meg lehet tanulni kezelni. Érdemes, ha a gyerek elsajátítja, hogy miként tudja megnyugtatni magát. Sem az iskolaigazgató, sem a pszichológus nem osztja azt a véleményt, hogy a felvételit el kell törölni, és minden diákot automatikusan fel kell venni az adott iskolába. Frank Zsuzsa és Sömjén Gábor is úgy véli, egy egészséges gyerekben nem tehet kárt, ha versenyeztetik.

    A középiskolákban az írásbeli vizsga és a hozott pontok alapján döntik el, hogy ki nyer felvételt. A Könyves Kálmán Gimnáziumban már évek óta csak írásbeli felvételivel szűrik a gyerekeket, ugyanis a szóbeli vizsga a felvételi legszubjektívebb része. A hirado.hu-nak Sömjén Gábor igazgató elmondta, korábban többször előfordult, hogy a szóbelik után a szülők arra panaszkodtak, gyermekük kudarcként élte meg a felvételit. A tanárok ugyanis megdicsérték a vizsgadrukkal küszködő diákot, akinek a tudása mégsem volt elegendő ahhoz, hogy az iskolába bejusson. Az igazgató ebben nem lát semmi kivetnivalót. Természetesnek tartja, hogy egy izguló tanulót megpróbálja megnyugtatni a tanár, vagyis dicséri.

    Az írásbeli vizsgán a gyerekeknek kompetenciaalapú feladatlapokat kell kitölteniük magyarból és matematikából. Ezek a kérdések nem elsősorban a lexikális tudásra kíváncsiak, azt vizsgálják, hogy a mindenki által megtanult alapanyaggal a gyerek mit tud kezdeni. ?Természetesen fontos, hogy tudjon törtet összeadni? ? tette hozzá Sömjén Gábor, aki úgy véli, ezekkel a feladatokkal sokkal összetettebb képet kapnak a diákok tudásáról. A pszichológus szerint sokkal jobban sikerül az írásbeli, ha a gyerekek a vizsgán nem kapkodnak, hanem először nyugodtan átolvassák a feladatokat.

    Számos gimnáziumban előkészítő tanfolyamokat indítanak, azt azonban tudni kell, hogy a részvétel nem jelent automatikus bejutást a középiskolába. Érdemes járni ezekre a tanfolyamokra, amelyek nem helyettesíthetik az általános iskolai oktatást. A diákoknak képet adnak arról, hogy milyen elvárásokkal kell majd szembenézniük a vizsga napján és később a középiskolában ? hangsúlyozta a Könyves igazgatója, aki szerint valakinek tényleg előnyt jelent, ha olyan feladatokat old meg az órákon, amelyekkel felkészülhet a központi írásbelire. A diák látja, hogy milyen tanárok tanítanak az iskolában, megismeri az elvárásaikat, és nem utolsósorban összemérheti a tudását a többi diákéval. Sömjén Gábor szólt arról is, hogy náluk 13 ezer forintba kerül a tanfolyam, amely húsz alkalomból áll és heti egyszeri elfoglaltságot jelent.

    Ám nem elég a tudás, hogy jól is vizsgázzanak a nebulók. Segíteni kell a gyereket, hogy megnyugodjon, ne blokkoljon le, amikor teljesíteni kell. Frank Zsuzsa gyermekpszichológus a hirado.hu kérdésére elmondta, sokat segíthetünk a kicsiknek, ha elmeséljük, milyen is egy vizsga, ahol több ember előtt kell számot adni a tudásról. Érdemes a személyes élményeinket, konkrét helyzeteket megosztani csemeténkkel. Sokat segíthet a szülő, ha nem csak kikérdezi, hanem átbeszéli a tanagyagot, ugyanis a legtöbb gyerek nem tud jól tanulni.

    Frank Zsuzsa szerint hasznos, ha megtanítjuk a gyereket arra, miként tudja megnyugtatni önmagát. Ha nagyon stresszel, ezt a vizsga előtt már hónapokkal korábban érdemes elkezdeni. Levegővételi technikákat lehet megmutatni neki vagy azt, hogy miként tud relaxálni. Hasznos, ha nem kapkod a vizsgán, hanem például nyugodtan átolvassa a feladatokat és egy cetlire leírja, ami az eszébe jut.

    Nem tragédia, ha nem sikerül a felvételi

    A szakember szerint nem a felvételivel van gond, hanem a vele járó stresszel és azzal, hogy az egész eljárást úgy kezelik, mintha felnőttek lennének a gyerekek. Meg kell beszélni a kicsikkel, hogy mi történik, mi lehet a legrosszabb. A legrosszabb dolog, hogy nem veszik fel az iskolába, ez viszont nem tragédia ? hangsúlyozta a pszichológus, aki szerint sok szülő nem tudja, mit várhat el csemetéjétől. A pszichológus úgy véli, a legveszélyesebb az a helyzet, ha a gyerek nem akar iskolát váltani, de belenyugszik, enged a szülői nyomásnak. Ennek az elnyomásnak, akár testi tünetei is lehetnek. Egészségesebb, ha lázadnak a fiatalok a szülői akarat ellen, így van rá esély, hogy megbeszélik, ki mit akar. Az a legoptimálisabb ugyanis, ha a szülő elmondja gyermekének mit vár el tőle, de tisztában van azzal is, hogy mire képes csemetéje ? tette hozzá Frank Zsuzsa.

    Forrás: Híradó.hu


  • Van-e ideális korkülönbség a testvérek között? Mi várható ha ez 1-2 év és vajon jobb-e ha a nagy 5-6 éves amikor megszületik a kicsi? Mit tegyünk ha a nagy azt javasolja, hogy most már igazán dobjuk ki a kicsit az ablakon?
    tovább

    Mikor jöhet a következő?

    Nincs ideális korkülönbség két testvér között - ebben többé-kevésbé egyetértenek az anyák, és a szakértők. Minden kornak vannak ugyanis előnyei és hátrányai, ráadásul nem pusztán ezen múlik, hogy a gyerekek jó testvérek lesznek-e a jövőben. Milyen veszélyekkel jár a túl kicsi, vagy a túl nagy korkülönbség, és egyáltalán: mi számít annak?

    Egy-két év: az egyik kicsi, a másik pici
    "Úgy négy évig szinte alig aludtam - meséli Ancsi, aki egy öt és fél és egy négyéves gyerek édesanyja. "A két kicsi között majdnem napra pontosan 18 hónap a korkülönbség - nem így terveztük, de így alakult. Amikor a kisebbik megszületett, egy darabig azt hittem, hogy megszakadok, de mára abban sem vagyok biztos, hogy nem így csinálnám, ha újra belevágnék. Mert az igaz, hogy leülni sem volt időm a kicsi és a pici mellett, de az is igaz, hogy nagyon jó testvérek lettek, ráadásul nekem is könnyebb volt visszaállni a munkába, hiszen nem hat évet hagytam ki, csak négyet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy szerencsém volt: nagyon sokat segített a párom és a nagyszülők. Nélkülük lehet, hogy tényleg nem bírtam volna. De a saját példám alapján arra jutottam, hogy nincs ideális korkülönbség két testvér között: minden megoldásnak megvan a maga előnye és hátránya."

    "Frank Zsuzsa gyermek szakpszichológus szerint
    Valóban nincs ideális korkülönbség két testvér között, hiszen sok mindentől függ, hogy a nagyobb gyerek hogyan fogadja a kisebbet. Általánosságban elmondható, hogy nem jó, ha csak egy-két év van a két gyerek között, hiszen ilyenkor még az idősebb gyerek is túl kicsi. Egy-két éves korban még egyfajta testi függőség áll fenn, a gyerek még nem vált le igazán az anyjáról. Ha ebbe a helyzetbe érkezik egy kicsi baba, azt nagyon nehezen kezeli: ilyenkor a féltékenység minden formája előfordulhat, sőt az is gyakori, hogy az idősebb gyerek haragszik az anyjára a testvér érkezése miatt. Arról nem is beszélve, hogy az anya helyzete sem könnyű, amikor egy totyogó kisbabát, és egy újszülöttet kell egyszerre ellátnia.

    Három év: természetes féltékenység
    Balázs és Botond legendásan jó testvérek. Balázs már akkor örült az öccsének, amikor még csak az anyukája pocakjában volt, mesélt neki, segített kitalálni a nevét. Amióta pedig megszületett, igyekszik mindent megosztani vele. "Boti még csak két hetes volt, amikor Balázs majdnem megetette csokival" - meséli Ági, az anyukájuk. "De a baba körüli teendőkbe is szívesen bekapcsolódott, ott sürgött-forgott a pelenkázó asztal körül. Valószínűleg több oka is van annak, hogy így alakult, bár a köztük lévő három év korkülönbség egyesek szerint messze nem ideális. Feltehetően sokat számított, hogy Balázst mindig nagyon megdicsértük, amikor azt tapasztaltuk, hogy jó testvér."

    "Frank Zsuzsa szerint bár nagyon jó dolog,
    ha két testvér ennyire szereti egymást, de azért érdemes odafigyelni, hogy nem a bizonyítási vágy motiválja-e ezt a fajta ragaszkodást. "Az is gyanús, ha két gyerek túlságosan jó testvér. Elképzelhető, hogy egy ilyen helyzetben a nagyobb gyerek nagyon meg akar felelni a szüleinek, és azért ilyen kedves az öccsével. A féltékenység ugyanis természetes érzés egy háromévesnél. Amikor hazavisznek egy csecsemőt, az a nagyobb testvér számára olyan lehet, mintha a férj hazahozna egy nőt, és azt mondaná: drágám, ő mostantól itt fog élni velünk, próbáld meg őt szeretni. Ez komoly trauma lehet még egy gyereknek, ezért nem ritka, hogy szorongásos tünetetek jelentkeznek, annak ellenére, hogy látszólag minden a legnagyobb rendben van."

    Négy-öt év: normális a harag
    "Szeretem a testvéremet, de néha jó lenne eloltani" - mondja Félix, aki 4 éves, és nemrég született meg a kishúga. Ebben a családban a második gyerek érkezését komoly fejtörés és számolgatás előzte meg, szerették volna, ha ideális a korkülönbség a két testvér között. "Sokakat megkérdeztünk a tapasztalataikról, elolvastuk az idevágó szakirodalmat, kikértük egy pszichológus véleményét, és ezek alapján döntöttünk a 4 éves korkülönbség mellett" - mondja Márta, Félix anyukája. "De - úgy tűnik - bármilyen gondosan terveztünk, és akármennyire is igyekeztünk mindent a legjobban csinálni, mégis vannak problémák. Félix eleinte teljesen kezelhetetlenné vált, újra pelenkára volt szükség éjszakára, visszaszokott az ujjszopásra, rengeteget hisztizett, és olyanokat mondott, hogy adjuk oda a tesóját a kéményseprőnek, mert szerinte nekünk nem kell. Ráadásul, szinte le sem tudtam fejteni magamról, egyfolytában a nyakamon lógott."

    "Frank Zsuzsa szerint ez a jelenség sem egyedülálló.
    Mondanak gonosz dolgokat a kisgyerekek, igaz, nem akkor, amikor még terhes az anya, hanem olyankor, amikor rájönnek, hogy a tesó most már ott is marad. Hallottam olyat a nagy testvértől, hogy "dobjuk ki az ablakon az öcsémet", de néha még ennél brutálisabb dolgokat is mondanak. Ez ugyan ijesztő lehet, de az a jó, ha a gyerek kimondhatja ezeket a dolgokat, és erre a szülő is jól reagál - mondjuk, felelheti azt, hogy ő is a mi gyerekünk, ahogy te is, és téged sem dobtunk ki az ablakon. Az viszont hiba, ha ilyenkor a szülő szörnyülködni kezd, vagy azzal hallgatatja el a gyereket, hogy ilyet nem szabad mondani. Engedjük meg a gyereknek, hogy hangot adjon a negatív érzéseinek, hagyjuk, hogy kijöjjenek az ilyen mondatok, mert ezzel előbb-utóbb el is simulnak a dolgok. Ha viszont nincs lehetősége ily módon utat adni a rossz érzéseknek, akkor olyan testi tünetek jelentkeznek nála, mint a bepisilés, vagy a körömrágás."

    Hat-hét év: a nagyobb is legyen kicsi
    Adri lányai között majdnem hét év a korkülönbség, és az édesanya szerint soha nem volt köztük féltékenység, vagy komoly rivalizálás."Inkább csak az volt a jellemző, hogy a kisebb majmolta a nagyot, ő is olyan ruhát, cipőt szeretett volna, úgy akarta viselni a haját, ahogy a nővére. A nagyobbik lányomat időnként idegesítette a húga, de ez sem okozott nagyon komoly veszekedést. Inkább az volt a baj, hogy csak nagyobb korukban tudtak "összebarátkozni", sokáig még közös programot is nehéz volt szervezni velük, mert ami a kicsit érdekelte, az a nagyot már nem, és fordítva."

    "Frank Zsuzsa szerint is elég nagy
    korkülönbség a hat-hét év, de azért nem szabad azt gondolni, hogy a nagyobb gyereket büntetlenül "elhanyagolhatjuk". "Akár milyen nagy az idősebb testvér, fontos az, hogy az anya figyeljen rá. Probléma lehet ugyanis, ha azt gondolja a szülő, hogy ő már nagy gyerek, nincs szüksége babusgatásra, vagy külön kényeztetésre, hiszen ebben a korban is kiváltható féltékenység. Hogy ez ne így legyen, az anya próbáljon meg minél többet visszacsempészni a korábbi életükből, amikor még csak kettesben voltak. Legyen hetente egy-két olyan alkalom, amikor az anya a nagymamára, vagy az apára bízza a kicsit, és kettesben van a nagyobb gyerekkel.

    Ilyenkor az anya legyen
    csak az idősebb testvéré, csinálják azt, amit a gyerek akar. Emellett a nagyobb testvért mindenképp fel kell készíteni - már a terhesség alatt - hogy mire számíthat. Csak arra kell vigyázni, hogy ezt ne vigyük túlzásba, ne egy kis pótanyukát csináljunk belőle. "De fontos - és ebből a szempontból mindegy, hány éves az idősebb testvér -, hogy eleinte a nagyobbra kell jobban figyelni, mert a kicsi még kevésbé sínyli meg, ha anya egy-egy délutánra elmegy mellőle, mint a nővér vagy báty, aki hozzászokott a törődéshez."

    Forrás: aprotuti.hu


  • Az Ön gyereke is megasztár vagy modell akar lenni? Mekkora szerepet játszik a pénz a terveiben? Ha egy gyerek üzletember akar lenni tudja-e, hogy ez mit jelent?
    tovább

    Gazdagság a magyar diákok célja

    Míg a társadalmi változásokban pesszimisták, addig saját jövőjüket optimistán látják a mai fiatalok. Abban bíznak, karrierjük saját magukon múlik. Persze rögtön hozzáteszik, az érvényesüléshez megfelelő anyagi körülmények és kapcsolatok is kellenek. Fiatalok jövőképe, értékei és választott mintái a 21. század elején.

    József Attila korában a tűzoltó és a katona volt a menő, a nyolcvanas években buszvezetőre, régészre és orvosra voksoltak a legtöbben. Majd jött a rendszerváltás és egyre többen magyar szakos bölcsészként és jogászként látták a jövőjüket. Ma elsőre azt gondolnánk, legtöbben tévé- és megasztárok, manökenek, zenészek, de legfőképp híresek szeretnének lenni. Vagy mégsem?
    Frank Zsuzsa gyermekpszichológusként dolgozik. Hozzá a legfiatalabb korosztályt viszik szüleik. Sokszor kéri a gyerekeket, hogy mondják el, mit kívánnának egy varázslótól. A válasz elég gyakran a sok pénz, nagy ház és playstation hármasból kerül ki. Szerinte azoknál a gyerekeknél, akiknek szülei a babysitteri feladatokat nem a tévére hagyják, a picik védettebbé válnak a dobozból rájuk zúduló értékrenddel, és a ?vegyél meg mindent? felszólításával szemben.
    Külön nehézséget jelent, hogy a mesékben Mazsola és Tádé kedves kalandjai helyett sokszor a felnőtt világ jelenik meg, tökéletes férfi, és barbie alakú női szereplőkkel. Ez pedig a külsőségek felértékelődéséhez vezet. Így lehet, hogy a kislányok egy része egész fiatalon frusztráltnak érzi magát, ha van egy kis pocakja. Megesik, hogy fogyókúrába kezdenek, hogy elérjék a vágyott testalkatot, ami később étkezési zavarokhoz, anorexiához vezethet.

    Döntések tizenéves korban
    A külső tizenéves korban is nagyon fontos. Egy vidéki általános iskolában vagyunk, a lányok hetedikesek. Mindannyian nagyon figyelnek arra, hogy milyen a külsejük, ugyanis a nem megfelelő ruha még a közösség szélére is taszíthatja őket. Ahogy ők mondják, míg régen rockerek voltak, most inkább az emo a menő, persze minél vékonyabban. Ha a ?mi leszel, ha nagy leszel?? kérdést tesszük fel nekik, a tízes csoportból hárman énekesek, ketten manökenek szeretnének lenni, a többiek a szakács, állatorvos, tévés, táncos és gazdag ötösből válogattak. Sehol egy ápolónő, sehol egy tanár. Egyikük kivételével pedig mindannyian gimnáziumba szeretnének kerülni az általános iskola után.
    Pedig a pályaválasztási tanácsadók mást javasolnak. Kovács Zsuzsanna, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet osztályvezetője szerint az intézményt felkereső fiatalok közül a legtöbben először a ?melyik az a szakma, amely sikeres lesz sok év múlva? kérdést teszik fel nekik. Mint mondja, erre nehéz válaszolni, de ők a gimnázium helyett a szakképzést javasolják. Ugyanis míg önmagában már egy érettségi nem sokra elég, diplomásokból pedig túlképzés van, addig a megfelelően képzett szakemberekből hiány van a munkaerőpiacon. Természetesen az ő tanácsaikat felülírhatja a szülői akarat, hiszen az értelmiségi családok egy részénél a diploma megszerzése a minimum követelmény.
    Mi arra törekszünk, hogy tanácsadóként segítsünk felfedni a képességeket és a lehetőséget, de a cél az, hogy a gyermek saját maga jöjjön rá, hogy miben érezné igazán jól magát. Nehézséget jelent az is, hogy ha az osztályban van néhány hangadó gyerek, a többiek hajlamosak az ő iskolaválasztásukat követni anélkül, hogy felmérnék, alkalmasak-e a területre. De azért legtöbbször az iskolaválasztást még mindig szülőkkel átbeszélt éjszakák sorozata előzi meg? - mondja a szakember.

    Mire vágynak a mai fiatalok?
    Gazdagságra vágynak a magyar fiatalok. 2008 elején szinte minden újság ezzel a címmel hozta a Gfk egyik kutatását. Ebből kiderült, leginkább a jövőképük nincs a magyar tizenéveseknek, vagyis a ?mi leszel, ha nagy leszel?? kérdésre csak kevesen tudnak konkrét választ adni. Az biztos, hogy jobb életre vágynak szüleiknél, hatvan százalékuk pedig egyszerűen nagyon gazdag szeretne lenni. Arról, hogy híres tudóssá vagy művésszé váljanak, csak kevesen álmodoznak, tízből ketten viszont befolyásos üzletemberként képzelik jövőjüket. A társadalmi problémák közül pedig leginkább a bűnözéstől, a munkanélküliségtől, az etnikai konfliktusoktól, a bűnözéstől, a drog- és az alkoholproblémáktól tartanak.
    Gábor Kálmán szociológus és ifjúságkutató. Szerinte bár a fiatalok a társadalmi jövőt nem látják biztatóan, saját életükkel kapcsolatban sokkal optimistábban gondolkodnak. Úgy érzik, saját karrierjüket fel tudják építeni. ?A tizenévesek értékvilágának egyik legfontosabb eleme a saját karrier, az önérvényesítés, amelynek természetes szükségletei és velejárói az anyagi javak. Fontosnak tartják a tudatos karrierépítést, a megfelelő kompetenciák ? nyelvtudás, szakmai és számítógépes ismeretek ? megszerzését. Sokuk hozzáteszi, hogy az érvényesülés elengedhetetlen kelléke az erőszakosság, és olykor még a törvények áthágását sem tekintik kerülendő lépésnek.?
    Gábor Kálmán hozzátette, a nagyobb tudás újra kezd leértékelődni. Míg a nyolcvanas és a kilencvenes években a fiatalok nagy része tovább akart tanulni, addig mostanra negatív fordulat következett be. A gimnazistáknak csak a fele, a szakiskolásoknak pedig az egyharmada gondolja úgy, hogy folytatná tanulmányait, a többiek gyors sikerre és karrierre vágynak. Életükben fontos szerepet kapnak a közösségi kapcsolatok, intenzíven kell szórakozniuk, amihez szintén megfelelő anyagi körülmények kellenek.
    És hogy miért fontos a fiatalok jövőképével, értékeivel foglalkozni? Elég csak belegondolunk egy híres szociológus, Polak kijelentésébe, aki szerint egy társadalom jövőképe visszatükrözi annak belső betegségét és boldogtalanságát.

    Forrás: Diákkapu


  • Gyerekhiszti: hagyni vagy nem hagyni?
    Minden gyerek hisztizik olykor. Van, aki pár percig magában duzzog, de olyan is, aki képes egy hatalmas tömegben ordítva a földre vetni magát tiltakozásképp. A legtöbb szülő azonban nem tudja, hogy mit is kéne csinálnia pontosan, illetve hogy mennyi ideig és milyen fajta hisztit tűrhetnek még el.
    tovább
    Nemrégiben voltam egy baráti összejövetelen, ahol volt egy rakás ismerős és ismeretlen felnőtt, és még annál is több gyerek. Az hagyján, hogy a kicsik egy része farsangi jelmezhez hasonló öltözékben volt - hatalmas szárnyakkal, tündérsapkákkal, és csápokkal - még az étteremben is, hiszen ez még cukinak is mondható, még annak ellenére is, hogy senkinek nem volt szülinapja, vagy névnapja.

    A szülők persze mentegetőztek, hogy a gyerekek erősködtek a szerelésüket illetően, és addig nem akartak elindulni otthonról, míg katicának nem öltöztetik őket. Kérdésemre, hogy mégis miért engedik nekik, hogy ők dirigáljanak, meglepőt válaszoltak: azért mert a gyerekkornak lényegében arról kéne szólnia, hogy az felhőtlen legyen. És nem szeretnének ennek gátat vetni, így ha akarnak valamit a csemeték, azt bizony meg is kapják. Hiszen ettől lesznek ők jó szülők. Kell a szárny az utcára? Tessék, itt van! Meg szeretnél enni 2 szelet tortát ebéd helyett? Csak nyugodtan! Ki szeretnéd alapozni az arcodat 8 évesen? Rajta!

    Egy darabig beszélgettem velük a témáról, persze nem meggyőzni akartam őket, csupán megérteni ezt a látásmódot, és megtudni, vajon mennyire tesznek ezzel nekik jót. Persze erre azokat a válaszokat kaptam, hogy így legalább nem lesznek felnőttként elnyomva, és kiállnak majd azokért a vágyakért, amiket elterveznek. Már kezdtem is elgondolkodni azon, hogy szegény gyerekek hányszor fognak padlóra kerüli, amiért nem tudják egyből megszerezni azt, amit akarnak, amikor meghallottam, hogy egy gyerek eszméletlenül el kezd hisztizni.

    Hogy ennek mi volt az oka, nem tudom, lényegtelen is, viszont a nagy ordibálás közepén az alig hat éves kislány gondolt egyet, és egy oltárit lekevert az előtte guggoló anyjának. A legtöbb szülő azért ilyenkor erélyesebben helyretenné a gyerekét, viszont ez az anyuka Buddha-t megszégyenítő nyugalommal konstatálta a helyzetet. Ennyi nekem elég is volt, és több mint valószínű, hogy nem fogom majd követni ezt a nevelési módszert.

    A hiszti fontos a gyerekek életében

    Bár a hisztit a legtöbb szülő nehezen viseli, azonban a fejlődésükhöz elengedhetetlen, nem hiába sokak első szavai közt szerepel a „nem”.

    „Az első hiszti az a dackorszakhoz kapcsolódik, tehát a gyerekek kb. 2 éves kora körül történik. Ekkor jön rá, hogy ő egy külön lény, önálló gondolatokkal, vágyakkal és akarattal. Ilyenkor próbálgatja, hogy mi mindenre képes, és feszegeti a határokat. Ez egy nagyon fontos időszak, és sajnos ezt át kell vészelni. Bár fontosak a szabályok, de hagyni kell, hogy kipróbálják magukat.”- mondja Frank Zsuzsa pszichológus.

    Engedjünk a gyereknek, de ne mindent

    A szakember szerint, ami a legjobb, ha a szülők megtalálják az arany középutat. Fontos, hogy ne csak tiltsunk, hanem engedjünk is olykor a gyereknek, hogy érezzék, nekik is van joguk a döntésekhez. Például ha mi kikészítettük neki a kék pólót, de ő a pirosat szeretné felvenni, akkor érdemes hagyni, hogy ő válasszon. Ilyen és ehhez hasonló kaliberű kérdésekben hagyja, döntsön ő, azonban amikor a lefekvésről van szó, akkor legyen következetes, és ne engedje meg, hogy a gyerek dirigáljon.

    Gyakori eset, amikor a szülők a gyermekükkel a játékboltban sétálnak, és a végén hatalmas sírás és hiszti közepette hagyják el az üzletet, amiért semmit nem kapott a kicsi. Bármennyire is úgy véli, jogosan jár el, ha figyelmen kívül hagyja a kesergést, viszont ebben a helyzetben nem ennyire egyértelmű a helyzet.

    Amikor a szülő elviszi egy játékboltba a gyerekét, vagy az áruházban olyan sorok közt sétál, ami tele van jobbnál jobb játékokkal, akkor számoljon azzal, hogy csemetére kérni is fog valamit. Tehát a helyzet egyszerű, mégis nagyon sokan elrontják: ha nem akar semmit sem venni, akkor ne is menjen ilyen helyekre a gyerekével, mivel ő ekkor jogosan azt fogja érezni, itt bizony ajándék lesz.

    Így kezelje a hisztit

    Természetesen minden gyerek hisztizik olykor. Az is előfordulhat, esetleg kezet emel a szülőre. „Ekkor állítsa le, és nyomatékosan magyarázza el neki, hogy ezt nem szabad”- mondja a szakember. Persze ilyenkor még nincs eget rengető nagy probléma, viszont ha ez – vagy más negatív viselkedése- olyan mérteket ölt, hogy a szülő már nem tudja kezelni, akkor érdemes terapeutához fordulni.

    Bármilyen hisztiről van szó, ajánlott ugyanígy eljárni: fogja meg –gyengén- a gyerek karját, majd a szemébe nézve határozottan mondja el neki, hogy ezt ne csinálja, és végül tegye hozzá, hogy mit vár el tőle. Erőszakot, fenyítést persze ne alkalmazzon –ez ugyanúgy vonatkozik a régi népi módszerre, a hideg vizes fürdetésre-, ugyanis ez csak félelmet generál. Ha nem vezet eredményre semmi, akkor mondhatja azt, hogy menjen be a szobába, és ha megnyugodott, csak akkor jöjjön ki.

    Viszont ne feledje, a hisztinek több formája van: a kicsi nem csak akkor teszi, amikor a felnőttek megtiltanak neki valamit, hanem akkor is, ha például fáradtak. Bár ez utóbbi esetben a hiszti gyorsan elmúlik, mikor a gyerek ágyba kerül és kipihenheti magát.

    További tippek a hiszti kezelésére
    • mutasson alternatívát a gyerekének, hogy levezethesse az indulatait (pl. ha nagyon mérges, püföljön egy párnát, sikítson egy nagyot, vagy fusson egy kört)
    • dicsérjen: ha abbahagyta a sírást, dicsérjük meg, esetleg jutalmazzuk meg valami kedvességgel vagy plusz esti mesével.
    • legyen nyugodt: ön le tud akkor nyugodni, ha a főnöke kiabál önnel? Na ugye!
    • soha ne tegye/zavarja a gyereket büntetésből az ágyába, nagyon fontos, hogy ahhoz ne kapcsolódjanak negatív asszociációk
    • legyen alkuképes, és gondolja meg, mire mond nemet. Abból még egy gyereknek sem lett baja, hogy nyáron gumicsízmát vett, az viszont nem az ő feladata, hogy eldöntse, mikor kell lefeküdni
    • ne tárgyiasult jutalmakkal neveljen, mert ezzel elveszik a belső motiváció
    Forrás: Dívány


 

© Frank Zsuzsanna 2018 Minden jog fenntartva!